Mindent a karácsonyfáról
A gyönyörűen földíszített örökzöld, amelyen sok színes égő villog, mindnyájunkban felidéz megannyi kedves régi emléket az ünnepről.
A karácsonyfa hagyománya ősidők óta jelen van, és évszázadok óta játszik fontos szerepet a téli ünnepek között. Számos pogány csoport használt fákat, amikor az istenek és szellemeik előtt tisztelegtek. Észak-Európában a vikingek jelképnek vélték az örökzöld fákat, amely arra emlékezteti az embert, hogy a téli sötétségnek és hidegnek is vége szakad egyszer, s a zöld tavasz visszatér. Az ősi Angliában és Franciaországban élő droidok úgy tisztelegtek aratóisteneiknek, hogy egy tölgyfát feldíszítettek gyümölcsökkel és gyertyákkal. A római Szaturnusz ünnepségen, ékszerek és gyertyák kerültek a fára.
A karácsonyfaállítás hagyományáról számos legenda alakult ki. Például az egyik történet szerint, az angol szerzetes, Szent Bonifác, belebotlott egy csapat pogányba, amint azok egy tölgyfa körül készültek feláldozni egy gyermeket. Hogy ezt megakadályozza, és megmentse a gyereket, Bonifác öklének egyetlen csapásával összelapította a tölgyfát, aminek helyén egy kis fenyő nőtt, amelyről Szent Bonifác azt mondta a pogányoknak, hogy az Élet Fája, ’mely Krisztus életét jelképezi.
Van egy másik legenda, mely szerint a protestáns vallás alapítója, Luther Márton egyszer késő éjszaka átvágott egy erdőn. A fák ágai közt fénylő csillagok villogó fényeknek tűntek a holdsütötte, téli éjszakában. Luthert annyira lenyűgözte ez a gyönyörű látvány, hogy egy kis fenyőt kivágott és hazavitte. Az ágakra gyertyákat tett, hogy utánozza a csillagok fényét.
A karácsonyfa benti használata feltehetőleg Németországban kezdődött. A német keresztényeket fákat vittek otthonaikba, hogy feldíszítsék őket. Itt-ott az örökzöldek olyan ritkák voltak, hogy a családok építettek egy úgy nevezett karácsonyi piramist, azaz egy egyszerű faszerkezetet, amelyet ágakkal és gyertyákkal ékesítetteték.
A karácsonyfa hagyománya egész Európában elterjedt. Az Angol Királyság úgy próbálta népszerűsíteni, hogy Angliában először a windsori palotában díszítettek karácsonyfát 1841-ben. Viktória királynő férje, Albert herceg gyertyával, cukorral, gyümölccsel és gyömbéremberkékkel díszítette az első angliai karácsonyfát.
Amikor a német emigrások elérték Amerika partjait, magukkal vitték ezt a karácsonyi hagyományt. Az 1830-as években az amerikaiak még furcsának tartották a karácsonyfát. A nyilvánosság előtt első alkalommal a pennysylvania-i német betelepülők állítottak feldíszített fenyőfát. Ezidőtájt a fa még mindig a pogány hagyományok szimbóluma volt a legtöbb amerikai szemében, és ez csak az 1800-as évek végén változott meg.
Az első karácsonyfákat almával, mogyoróval, süteménnyel, színezett pattogatott kukoricával és gyertyával díszítették. Az elektromosság és az elektromos izzók használata, mely nagyban segítette a karácsonyfa elterjedését, csak a huszadik században jelent meg.
Ma már megszokott, hogy szerte a világon sok-sok majdnem minden nemzet állít karácsonyfát. Például az amerikai elnök minden decemberben kivilágítja a washingtoni nemzeti karácsonyfát.
Szerte Földünkön a karácsonyfa ma már az ünnep legfőbb jelképe.
|