Gyakorlatias tanácsok élőfához

Bizonyára mindenki emlékszik gyermekkorából kis fenyő történetére, amely Andersennek köszönhetően lopakodott be idővel elnémított lelkiismeretünk alsó polcára: a fácska egyre csak irigykedett nagyobb társaira, akikért minden télen eljöttek az emberek és elvitték, hogy gyönyörűen feldíszítsék, körbetáncolják őket. Aztán a kis fenyő is megnőtt egyszer, és rájött, nemcsak hogy fájdalmas a kivágás, de a kitáncolás után néhány héttel szemétdombra kerül a legszebb fa is. Valljuk be őszintén: hat és tízéves korunk között időnként meg-megsajnáltuk a karácsonyfákat...

Lehet, hogy az Andersen által elvetett magok csíráztak ki, s nőnek egyre nagyobbra; ám ha van köze hozzá a nagy mesemondónak, ha nincs, tény, hogy egyre többen visznek haza decemberben gyökeres fenyőfát, hogy az ünnepek elmúltával a kertbe ültetve tovább éljen. Ám nem mindegy, hogyan bánunk az élő fával – az alábbiakban ehhez nyújt segítséget Tislér Péter kertész.
Az első lépés a fenyőfa kiválasztása. Az élőfa könnyen felismerhető zsákvászonnal borított földlabdájáról, amely összetartja és védi a gyökérzetet. Az örökzöld fa beszerzéséhez keressünk fel egy faiskolát, vagy faiskolai lerakatot. Nem mindegy, milyen fa mellett döntünk: győződjünk meg róla, hogy „választottunk” ép és egészséges, például úgy, hogy megfogjuk az egyik ágát, és végighúzzuk rajta az ujjainkat. ha sok tűlevél maradt a kezünkben, nézzünk másik fenyő után. Fontos tudni, hogy egy nagyobb fa sokkal nehezebben viseli az átültetést, mint a kisebbek. Az élő karácsonyfa optimális magassága 150-180 cm.
Az újonnan vásárolt fenyőt tartsuk a kertben vagy az erkélyen, és öntözzük naponta. Tíz napnál tovább nem javasolt bent tartani a lakásban, mert károsodhat. Célszerű a komolyabb fagyok előtt előkészíteni az ültetőgödröt, ahova majd az ünnepek után kerül a növény. A gödörnek kétszer olyan szélesnek és mélynek kell lennie, mint amekkora a földlabda. Ellenőrizzük a gödör vízáteresztő képességét, ültetés előtt töltsünk bele vizet. Ha 12 órán belül nem issza be a föld, tovább kell lazítanunk addig, amíg el nem vezeti a vizet. A gödröt ezután célszerű szalmával feltölteni az átfagyást elkerülendő, illetve borítsuk deszkával, hogy elkerüljük a baleseteket. Az ültetőgödörből származó földet ültetésig tartsuk a garázsban vagy a pincében.
Mielőtt a lakásba visszük, és feldíszítjük a fát, mossuk le és áztassuk be a gyökereit. Ezután már ne hagyjuk kint a hidegben.
Ahhoz, hogy a fa életben maradjon, fontos a nedvesség biztosítása. Tegyük a fát egy akkora edénybe, hogy kényelmesen öntözni tudjuk; radiátortól, tűzhelytől kellő távolságban helyezzük el, és vízzel csak akkor spricceljük, ha nem használunk elektromos égősort. Arra is ügyeljünk, hogy az izzók által okozott magasabb hőmérséklet megszakíthatja a fenyő téli nyugalmi időszakát, ami a kiültetett fa részleges vagy teljes elpusztulásához vezethet. Ezért, ha ragaszkodunk is az izzókhoz, kisebb fényerejűeket válasszunk. 
Az átültetés előtt hagyjunk elég időt a fának az akklimatizálódáshoz. Tartsuk hűvös helyen, például garázsban vagy műhelyben, amíg hozzászokik a hidegebb hőmérséklethez. Vigyázzunk, hogy a gyökérzetet né érje fagy ezen időszak alatt. Egy enyhébb téli napon távolítsuk el a szalmát az ültetőgödörből, szedjük le a zsákot a földlabdáról és helyezzük a gödörbe a fát. Töltsük fel a gödröt az eredeti talajjal, tömörítsük a földet, és védjük 5-7 centi vastagon elhelyezett mulccsal a talajt az átfagyástól. Célszerű karózni a fát az első évben, hogy megvédjük az erősebb széltől. A kiültetett fenyőt eleinte gyakran, majd a begyökeresedés után egyre ritkábban kell öntözni.